Félszáz törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé az új parlament alig másfél hónappal ezelőtti, május 14-i alakuló ülése óta a kormánytöbbség, ezek közel kétharmadát már el is fogadta a Ház. 

Az ötvenből csak egyet jegyez a több mint három hete megalakult kormány, az összes többi előterjesztés képviselői önálló indítványként került a plénum elé. A Fidesz-KDNP eddig négy esetben kezdeményezte az alkotmány módosítását, az államfő két törvényt küldött vissza megfontolásra a parlamentnek.

A május 29-én felállt Orbán-kormány egy törvényjavaslatot terjesztett be: a közigazgatási és igazságügyi miniszter azt indítványozta, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ne lépjen hatályba.

A félszáz törvényjavaslatból huszonhatot már el is fogadott a parlament, tizenegyszer volt szükség a jelenlévő képviselők kétharmados többségének támogatására. Utóbbiak között volt egyebek között a kormánytisztviselők jogállásáról, a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentéséről, a közterületi parkolásról, a magyar állampolgárságról, a kormány tagjainak jogállásáról, a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslat, és több, a választási eljárásra vonatkozó szabályokat érintő módosítás.

A jelenlévők kétharmados többségével fogadták el az eddig egyetlen - a nemzeti együttműködésről szóló - politikai nyilatkozatot is.

Minősített többség, azaz az összes képviselő kétharmadának szavazata kellett két alkotmánymódosításhoz is. Az elsővel rögzítették, hogy a miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest nevez ki, és hogy az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz. A másik - a fideszes Mátrai Márta által jegyezett - azt mondja ki, hogy az alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tesz javaslatot. Ezt az államfő hétfőn küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.

Ezeken felül a kormányoldal még két további esetben kezdeményezte az alkotmány módosítását, ezek zárószavazásra várnak. Az egyik az önkormányzati választásokhoz kötődik, nevesíti az alkotmányban az alpolgármesteri tisztséget, a másik az újonnan elfogadtatni tervezett médiaszabályokhoz kapcsolódik.

Baldauf Aladár, a Vállalkozók Szövetsége elnöke véleménye az, hogy nem véletlen a Fidesz-KDNP ilyen "ügyintézése", hiszen egyrészt a kormány szinte kivonható a parlament munkájából (az Orbán-kormány kvázi hibernált állapotban van, "nem ér rá" ezekre a feladatokra a tisztogatások mellett), másrészt - és ez nagyon légyeges - így nem kell az érdekegyeztetés különböző csatornáin átfuttatni a javaslatokat, ezzel kizárják a társadalmi kontrolt, valamint nem kell  közölni azt sem, hogy egy-egy döntés költségvetési kihatása mit is jelent. Belátható, hogy így sokkal könnyebb a kormányzás az országban, még akkor is, ha ez nagyon is hasonlít egy fehérorosz típúsú diktatúrára.  
(MTI - GalaxyCentrum)