GAZDASÁG
A Vállalkozók Szövetsége (VSZ) gazdasági programjának öt pillére van. Mindegyik pillér kiemelkedően fontos ahhoz, hogy a vállalkozók és a vállalkozások Magyarországon egészséges körülmények között tudjanak fejlődni, működni.
Pillérek:

1. nagymértékű adócsökkentés

2. deregularizáció (a nagyszámú szabályzók lebontása, ésszerűvé tétele)

3. fokozott harc a korrupció ellen

4. öngondoskodás

5. (tágabb értelemben vett) környezettudatos élet.

Az adócsökkentés lehetővé teszi azt, hogy a vállalkozások működése lényegesen olcsóbbá váljon, ezzel versenyképesek maradjanak a magyar és európai, vagy más piacokon.

A deregularizáció a fölösleges és túlszabályozott gazdaságot gúzsba kötő erők ellen lép fel: ezzel tulajdonképpen a szabadságot biztosítjuk a vállalkozásoknak arra, hogy valóban azzal foglalkozzanak, amivel szeretnének: adminisztráció helyett az üzlettel, bürokrácia helyett vállalkozás-élénkítéssel. Ezzel a gazdaság minden szereplője jobban járna: a vállalkozások több pénzt termelnének/több megrendelést szerezhetnek, az alkalmazottaknak biztos munkahelyük lesz, - és esetlegesen – magasabb javadalmazásuk.

A korrupció elleni harcot minden parlamenti párt meghirdette, azonban egyik sem akart vagy tudott hatékonyan fellépni ellene.
A rendszerváltás utáni időszakban már minden parlamenti pártnak derültek ki „ügyei”, ahol egyértelművé vált, hogy a korrupció milyen mélyen „beágyazott” a társadalom különböző szegmenseiben.

A VSZ szerint nem a jövedelmek utáni adóbevételek, hanem a fogyasztást terhelő adók lennének a központi költségvetés fő forrása. Így az alkalmazottak/foglalkoztatottak bére dinamikusan emelkedne a következő években.

A VSZ véleménye az, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy megtervezze az életét és boldogulását: ne csak iskolai végzettségről, lakhatásról vagy gyermekvállalásról dönthessenek az emberek, hanem arról is, hogy milyen körülmények között éljék le az életüket, és ezért mit tegyenek az életük során. Tehát a körülményeket is figyelembe véve lehető legjobb döntést hozhassák meg az egészségüket, életvitelüket, pénzügyi hátterüket illetően.

KÖZLEKEDÉS
A tömegközlekedés részleges vagy teljes felszámolása városon és vidéken – egyaránt elhibázott politika.
A vasúti szárny- ill. a buszvonalak felszámolása nemcsak gazdasági kérdés, de társadalmi is: a VSZ véleménye az, hogy mindezek felszámolása modernkori röghöz kötés és falurombolás.
A kistelepülésen élő emberek elvesztik munkahelyeiket, ellehetetlenülnek ill. megszűnnek társadalmi kapcsolataik, mindez csak azért, mert az embereknek nincs autójuk ill. jogosítványuk. A falvakból elvándorolnak a fiatalok, hiszen munkájuk nem lévén, nem tudnak megélni, más településen vállalt állást, pedig nem tudnak betölteni a közlekedés hiánya vagy megfelelő volta miatt.
Jó lenne, ha a mindenkori Kormányzat tudomásul venné: vidéken is van élet!

SZOCIÁLPOLITIKA - EGÉSZSÉGÜGY - MUNKA VILÁGA
Magyarországon a társadalom széles rétegei tévesztik össze a szociálpolitikát a szegénypolitikával. A különböző társadalmi ill. anyagi problémákkal küszködő csoportok számára a különböző állami és önkormányzati segélyezés nem más, mint gyenge szegénypolitika.
A nehéz anyagi körülmények között élők számára rendkívül fontos, hogy megteremtsék a megélhetéshez szükséges anyagi javakat, melyet leginkább a foglalkoztatás kapcsán lehet megszerezni. Minden társadalomnak célja kell, hogy legyen a teljes foglalkoztatás: aki akar ill. tud dolgozni – munkahelye – s ezáltal rendszeres havi jövedelme – lehessen. A gazdasági programunk segítségével, amely – többek között – a radikális adócsökkentésre épül, a vállalkozások képesek lesznek arra, hogy egyre nagyobb számban foglalkoztassanak embereket, ezáltal bővüljön a foglalkoztatási szint, melynek következtében még többen fognak adókat és járulékokat fizetni, nem pedig eltartottak lesznek, mely mindig nagy anyagi, valamint erkölcsi megterhelést jelent a társadalom számára.

Az adócsökkentések kapcsán a bérből és fizetésből élők számára lehetőség nyílik arra, hogy jövedelmeik magasabb színvonalúak legyenek. Igaz, hogy a minimálbér megemelése a minimálbér felett keresők sávjában „összecsúszást” eredményezhet, amelyet ki kell küszöbölni. (Ez azt jelenti, hogy a minimálbér feletti jövedelműek kategóriájába tartozók béreit, ha nem emelik, „belecsúsznak” a minimálbéresek csoportjába, amely nagy hiba lenne, hiszen az ő munkájuk megbecsültsége és presztizse is csökkenne.)

Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az emberek - saját szintjükön - tudjanak gondoskodni magukról: előrelátóak legyen betegség, tragédia, halál esetén: azaz, hogyan tartják meg azt az életszínvonalat, amelyet élni kívánnak. Az öngondoskodást az állam mindig kedvezményekkel biztosítsa és ésszerű törvényekkel támogassa azt!

Az egészségügyben komoly problémák vannak, de a VSZ csak azokat az egészségpolitikai reformjait támogatja, mely biztosítja az alábbiakat.

1) Az állam és a társadalom kiemelt érdeke, hogy minél több egészséges, munkaképes ember éljen Magyarországon azért, mert ez nemcsak erkölcsös, de olcsóbb is.

2) Az államnak ill. a társadalomnak az is érdeke, hogy a nyugdíjas állampolgárok ne csak egészségesek legyenek, de nyugdíjuk elegendő legyen a tisztességes megélhetéshez. Mert ez nemcsak erkölcsös, de olcsóbb is!

Mindezek tükrében a következő elemeket tartjuk fontosnak az egészségügyben:

- az Alkotmány minden egyes állampolgárnak/járulékfizetőnek biztosítja a legmagasabb szintű elérhető orvosi ellátást – az adott betegséggel kapcsolatban – függetlenül attól, hogy van-e arra anyagi fedezet vagy sem.

- Ugyanez a jogszabály biztosítja minden egyes állampolgárnak/járulékfizetőnek, hogy lakóhelyének földrajzi helyzete ne legyen a legmagasabb szintű ellátás akadálya: mindig törekedni kell a területi ellátási külöbségek minimalizásására (egy kistelepülésen élő se haljon meg csak azért, mert nem tudott időben beérni a mentő a megfelelő ellátást megszerzendő).

- A magántőke bevonása csak úgy lehetséges, ha a biztosítás menedzsmentje korlátozottan szólhat bele a különböző kezelésekbe: így szűkíteni lehet annak lehetőségét egyes esetekben, hogy a menedzsment felülbírálhatja az orvos által előírt, de esetleg drága vizsgálatot, így a beteggyógyítás látszólag olcsóbb lesz, de esetleg a beteg végleges egészségkárosodást szenved, esetleg meghal.

- Már most is tudjuk, hogy a vizit- ill. kórházi napidíjak miatt a járulékfizetők nem mennek el időben orvosi vizsgálatra. Ennek következménye hosszabb távon az lesz, hogy nemcsak többe fog kerülni a gyógyulás a biztosító és a beteg számára, hanem az esetleges szövődmények miatt a betegség súlyossá, adott esetben halálos is lehet.

- Garancia kell arra, hogy a „díjtalan” (járulékot fizetünk!) alapellátási csomagokat a biztosító nem üresíti ki, így szerezve magának újabb fizetős „ügyfeleket”.

- A nem alapellátásba tartozó csomagokért többletdíjat kell majd fizetni. A csomag kapcsán a biztosító számára anyagi kockázatvállalást jelent az idősebb/beteg stb. ügyfél. Számukra megállapított csomagok díjának költségei nem lehetnek magasak. A csomag díját csak olyan feltételekkel lehet módosítani, mely során a társadalmi szervezetek - ezen keresztül az emberek - nyomást tudnak gyakorolni a biztosítóra: a csomagdíjak nem lehetnek magasak még beteg emberek számára sem (öngondoskodás). Ennek kapcsán a betegellátáshoz való jogokat szélesíteni, bővíteni kell, ill. minél szélesebb körben ismertté és elfogadottá kell tenni!

- A szabad orvosválasztás rendszerét fenn kell tartani továbbra is legalább az alapellátásban.

A fentiekből is látszik, hogy a VSZ ragaszkodik a magyar társadalom egyik legnagyobb vívmányához, a társadalombiztosításhoz, melynek kulcselemei: a szubszidiaritás, a szolidaritás elve és a nemzeti kockázatvállalás.

A NŐK HELYZETE MAGYARORSZÁGON
Magyarországon sajnos mind a mai napig érzékelhetőek a nemek közötti különbségek. Kifejezetten súlyos formája a munkapiacokon tapasztalható hátrány: a nemek közötti versenyben a férfiak vannak előnyben mind a fizetéseket, mind a pozíciókat illetően. A magyar nők ma még mindig kevesebbet keresnek ugyanolyan végzettséggel/tapasztalattal ugyanabban a pozícióban, mint a férfiak. A piaci szegmensekben pedig felsővezetői pozícióban még mindig a férfiak vannak túlnyomó többségben.
A nők helyzete, ha gyermeket vállalnak, még nehezebb: hiszen a gyermekes anyák elhelyezkedési esélyei jóval rosszabbak, mint gyermektelen társaiké.
A vállalkozó nők helyzete pedig még nehezebb: hiszen a tetemes részük kényszervállalkozó: nincs felettük semmilyen védőernyő.

Pedig Magyarországon a nők átlagos iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiak átlagos iskolai végzettsége. A magyar társadalomban a kétkeresős családmodell az uralkodó, mindezekből az következik, hogy a nők nagy részének dolgoznia kell.

A gyermekvállalás a nő ill. partnere legbelsőségesebb döntése: neki és partnerének kell eldöntenie mikor, hány gyermeket kíván vállalni és felnevelni. Azonban a társadalmi érdek az, hogy a nőket bátorítsuk a gyermekvállalásra. Ezért széles szociálpolitikai/oktatási programokkal kell őket segíteni: elérhető bölcsődei / óvodai / iskolai ellátást biztosítani, a munkapiacokon pedig – miután adócsökkentő programunk segítségével a bérek színvonala magasabb lesz – sokkal elterjedtebbé és elfogadottabbá válik a részmunkaidős foglalkoztatás. A nőket arról is biztosítani kell, hogy gyermekvállalásuk idején szakmájukban is tovább tudnak fejlődni, ha azt igénylik.

FOGYASZTÓVÉDELEM
A fejlett ipari társadalmakban immár teljesen világos, hogy a fogyasztóvédelmi jogok nagy hangsúlyt kapnak a XXI. században. Magyarországon is fel kell ismerni, hogy a fogyasztáshoz, a fogyasztóvédelemhez járuló jogok a emberek állampolgári jogává vált. Ennek segítségével lehet megakadályozni a hamisított élelmiszerek értékesítését, a rossz minőségű szolgáltatások/áruk elterjedését az országban.

Gyakorta tapasztalhatjuk, hogy fogyasztásunk kapcsán – szándékkal vagy anélkül - állampolgári jogokat kíván sérteni a Kormányzat ill. egyes kormányzati körök.

Kiemelt jelentőségűnek tartja a VSZ, hogy harcoljon a fogyasztás közben megszerzett adatok védelmében. A kereskedő/szolgáltató nem hatóság, nem vállalhatja át az ellenőrző szervek (pl. az APEH) munkáját, ezért nem várható el tőle, hogy adatokat szerezzen meg, tároljon és közöljön azokkal.

OKTATÁS - KULTÚRA
Az oktatástól és annak rendszerétől a VSZ azt várja el, hogy minden szinten olyan képzett munkavállalót termeljen, aki képes és tud gyorsan alkalmazkodni a cégek – elfogadható – kihívásaira, és rugalmasan kezelni a munkapiacok elvárásait.
Számunkra nem a diplomák mennyisége a fontos, hanem a jól képzett szakember, akinek rálátása van választott szakmájára, és el tudja látni feladatait.

A (tágabb értelemben vett) környezettudatos élethez az is hozzátartozik, hogy az emberek már nagyon fiatalon megértsék az öngondoskodás elvét és annak lényegi elemeit. Ezért szorgalmazzuk, hogy az általános és középiskolai oktatás keretein belül tanuljanak a fiatalok az egészségtudatosságról, valamint  pénzügyi kultúráról.

Közép- és hosszútávú gazdasági program és munkapiaci prognózis alapján az oktatási intézmények képesek lennének arra, hogy rugalmasak legyenek a szakmákat ill. képzéseket illetően.

Magyarország sokszínű ország, ezért egyik versenyképes „árucikke” lehet a magyar kultúra és művészet.

EMBERI JOGOK - VALLÁSÜGYEK - KISEBBSÉGEK
A VSZ támogatja az emberi és állampolgári jogi törekvéseket. Szükségesnek és fontosnak tartja szervezetünk, hogy minden – hazánkban - élő szabadnak és egyenlőnek érezhesse magát, jogait ne csorbítsák.

Támogatjuk, hogy Magyarországon minden legálisan működő egyház szabadon tevékenykedhessen, hívei szabadon gyakorolhassák vallásukat bárminemű megkülönböztetés nélkül. A VSZ a vallást az ember lelki életének egyik legbensőségesebb eszközének tartja, így az semmiképpen sem tartozhat más emberekre.

A kisebbségek ügye Magyarországon kifejezetten elhanyagolt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a határokon túl élő magyarság életét miden szempontból megkönnyítsük. Azonban a hazánkban élő kisebbségek helyzete és annak jogi rendezése sem megfelelő. Kifejezetten rossznak és elhamarkodottnak tartjuk a kisebbségi törvényt: a VSZ azt kártékonynak tekinti, és visszalépésnek tartja. A kisebbségi jogok – állampolgári jogok, azért azok csorbítása, korlátozása az állampolgári jogok korlátozása is.

(részlet)