Ugyan meddig élsz még vissza a türelmünkkel, Catilina? Mily sokáig űz még csúfot belőlünk dühödtséged? Mely határig hányja-veti magát fékevesztett vakmerőséged? Hát terád sem a Palatium éjszakai őrzése, sem a város éber védése, sem a nép rettegése, sem minden derék összesereglése, sem a senatusi ülés helyének megerősítése, sem a senatorok arca és tekintete, semmi sincs hatással? Nyilvánvalóak terveid, nem veszed észre? Bilincsekbe verve valamennyiünk tudatában összeesküvésed, nem látod? A mára virradó meg az előző éjjel mit műveltél, hol voltál, kiket hívtál össze, miféle tervet koholtál: melyikünk nem tudja, mit gondolsz? Ó, idők, ó, erkölcsök!

Qou usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra? Quamdiu etiam furor iste tuus nos eludet, quem ad finem sese effrenata iactabit audacia? Nihilne te nocturnum praesidium Palati, nihil urbis vigiliae, nihil timor populi, nihil concursus bonorum omnium, nihil hic munitissimus habendi senatus locus, nihil horum ora voltusque moverunt? Patere tua consilia non sentis? Constrictam iam horum omnium scientia teneri coniurationem tuam non vides? Quid proxima, quid superiore nocte egeris, ubi fueris, quos convocaveris, quid consilii ceperis, quem nostrum ignorare arbitraris? O tempora! o mores! 



Marcus Tullio Cicero: Catilina elleni első beszéde

Catilináról:

Lucius Sergius Catilina régi, előkelő patriciusi nemzetség sarjadéka, szül. Kr. e. 108. Ifjuságát rossz társaságban és kicsapongások között töltötte. A Sulla-féle proskripciók idején (i. e. 82.) a legvérengzőbb gyilkos volt, a temérdek vagyont, melyet ezúton szerzett, aztán elverte. Megölte fivérét, nejét, sőt fiát is, ez utóbbit azért, hogy egy gazdag özvegynek, kit feleségül akart venni, szivességet tegyen. Különben igen tehetséges ember volt. Különösen meg tudta a kedélyeket a maga számára nyerni. Minden elvetemedettsége dacára tehát magasabb hivatalokra tett szert.

77. quesztor, 69. prétor volt, 68-66. pedig Afrikát kormányozta, hol gyalázatos zsarolásokat követett el. Ezek vádja alól ugyan felmentetett, de a konzulságra való pályázattól eltiltották: ekkor arra határozta magát, hogy erőszakkal szerzi meg a legfőbb hivatalt. Cinkostársai bőven akadtak. Igérete, hogy mint konzul az adósságokat eltörli, maga köré gyüjtötte egész Itália elzüllött, eladósodott ifjuságát. Ez már nem veszíthetett semmit, legfölebb nyerhetett a törvényes rend felforgatása által.

Midőn vele szemben Cicerot választották meg konzulnak, a végsőre határozta el magát. A polgárháborútól sem riadt vissza. Gaius Manlius révén összeköttetésbe lépett Sulla kiszolgált katonáival Etruriában. A fegyverkezés központjául Fesule (Fiesole) szemeltetett ki. Cicero azonban, ki az egyik összeesküvőnek kedvesétől Catilina összes terveiről értesült, föltárta a szenátusban az összeesküvést. A jelen volt Catilina dacosan azt válaszolta, hogy a fejetlen párt feje kiván lenni. Kézzel fogható bizonyítékok hiányában a szenátus azonban nem tehetett mást, mint azt, hogy a konzulokat rendkivüli hatalommal ruházta fel. Catilina nemcsak Rómában maradhatott, hanem folytathatta készülődéseit. Porcius Leca házába hivta társait, hol nov. 6-7-re éjjel a legapróbb részletekig megbeszélték Cicero meggyilkoltatásának módozatait. Cicero ezen tanácskozásról is értesült s a szenátust nov. 8-án Jupiter Stator templomába híva össze, megtartotta első beszédét Catilina ellen.

Catilina válaszolni akart ugyan reá, a megbotránkozás azonban oly nagy volt, hogy jobbnak látta még az éjjel Etruriába, Manlius táborába távozni, meghagyván Rómában maradt társainak, hogy Rómába való nyomulását a város felgyujtásával s vérfürdővel könnyítsék meg. Ciceronak, ki nov. 9-én eljárását a nép előtt igazolta, időközben kétségtelen bizonyítékokra sikerült szert tenni. Kezébe kerítette azokat a leveleket, melyeket az összeesküvők Rómában az allobrog követeknek adtak át hogy kézbesítsék Catilinának. Rögtön elfogatta Lentulust, Cethegust, Gabiniust és Statiliust s a szenátus, dacára Caesar tiltakozásának, dec. 5-én kimondta fejökre a halálos itéletet, mely még az éjjel a Tullianumban végrehajtatott. A nép, midőn erről értesült, Cicerot a haza megmentőjének üdvözölte. Catilina időközben Etruriában 2 légióra rugó fegyveres csapatot gyüjtött össze,  Heves csatában kereste a halált.

Forrás: Wikipédia