A KDNP törvényjavaslatot nyújtott be a szabad vasárnapért. Kétség kívül fontos az, hogy a dolgozó legalább egy szabadnappal rendelkezhessen hetente, és az a hónapok nagy átlagában hétvégére essen.

A Kereszténydemokrata Néppárt – minden bizonnyal – alapos okkal „pécézte” ki a vasárnapot, hiszen a „Biblia szerint a vasárnap a hét első napja, amelyen Krisztus feltámadt (Máté 28.1, Márk 16:2, Lukács 24:1, János 20:1 stb.), ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg” (Wikipédia).

Másrészt viszont a vasárnap eredetileg vásárnapot jelent, mivel a középkor óta hagyományosan e napon tartották a vásárt.
Magyarország újkori történelmében nem egyedülálló jelenség, hogy egy politikai szervezet felvállalja a szabad vasárnap eszméjét, ezért az „ipari munkások érdekében meghonosított intézkedés, melynek célja az ipari munkaerőt lehetőleg védeni. Nálunk az 1891. XIII. törvénycikk szabályozza, kimondva, hogy vasárnapokon (valamint Szt. István király napján, mint nemzeti ünnepen) a szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell. A törvény azonban felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert azon üzemek megjelölésére, melyek a rendelet alól kivételek.” - írja a Pallas Nagy Lexikon.
Úgy tűnik hát, hogy a társadalmi hagyományt, miszerint a vasárnap a vásár napja – még a XX. század elejéig értették, és nem szándékoztak megváltoztatni azt. A KDNP ezt a középkor óta fennmaradt hagyományt felrúgná, mivel a középkori szerzetesek jelszavával élve: ora et labora – imádkozz és dolgozz! - a vasárnap az imádkozásra való.
Lássuk be, más elképzelése nem nagyon lehet a KDNP képviselőinek, mivel a vásárlást is megtiltanák: álláspontjuk szerint a bevásárlóközpontokat is be kell zárni, noha már a Pallas Nagy Lexikon szerint 1891-ben is voltak kivételek.

Nézzük ezt a kérdést más oldalról is: jelenleg 150 ezer munkahelyet ill. munkavállalót érintene a vasárnapi zárvatartás, éves szinten a költségvetés és a vállalkozók milliárdoktól esnének el, melynek értelmében az amúgy is rossz gazdasági helyzetet még rosszabbá tennék. Vajon a KDNP meg tudja majd magyarázni az elbocsátott dolgozóknak azt, hogy miért nem kell dolgozniuk, és – mivel nem kell vasárnap is nyitva tartani – miért „jó” munkanélküliként létezni?!

Lehet, hogy a KDNP törvényjavaslata álságos és politikai köntösbe próbál bujtatni egyházi törekvéseket, függetlenül attól, hogy az ország vagy a munkavállalók számára ez megfelelő vagy hasznos volna?
Vajon, ha a bibliai Jézus feltámadása péntekre vagy szombatra esik, akkor is ezért harcolnának? Milyen érdekes, hogy a KDNP nem szorgalmazza azt, hogy a péntek és a szombat is munkaszüneti nap legyen, lehet, hogy az nem az ő feladatuk?

A Vállalkozók Szövetsége egyik kiemelt feladatának tartja a fogyasztási jogok fokozott védelmét, de azt azért nem tartja megfelelőnek a szervezetünk, hogy kijelentse: a boltok hétvégi nyitvatartása elfogadhatatlan. A VSZ hiszi, hogy a magyar állampolgárok vannak annyira felnőttek, hogy eldöntsék, vasárnap mit szeretnének csinálni: imádkozni, dolgozni, vásárolni vagy mindhárom. Bízzuk az emberekre a döntést: képesek erre anélkül, hogy egy parlamenti párt beleavatkozzon az életükbe!

Ha minden a törvényjavaslat ellen szól, ráadásul a valós célja tisztességtelen, vajon miért ragaszkodik hozzá a KDNP?