Az Európai Bizottság döntése értelmében Budapest adhat otthont az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EITI), az EU jövőbeni versenyképességét erősítő ügynökségnek, ennek kapcsán a HírExtra interjút készített Baldauf Aladárral, a VSZ elnökével.

Magyarország az EU átlagnál alacsonyabb összeget fordít vissza GDP arányosan K+F, illetve innovációs kiadásokra. Ebben Dvorszki (Dvorszki László, aki a tudományos tárca jóvoltából az EITI megalakulásáért felel) szerint kevéssé az állam, mint inkább a magánszektor a ludas. A megbízott szerint ugyanis az állam által biztosított intézményi keretek nem hiányoznak Magyarországon a kutatás-fejlesztéshez, plusz a szellemi tőke is adott, így már csak a cégeknek kellene elindulniuk egy eredmény centrikusabb irányba. Dvorszki szerint egyébként az Európai Unió is ezt a vonalat szorgalmazza.

A hazai K+F és innovációs szektor életereje (vagy épp erőtlensége) nem csak az unió, hanem Magyarország versenyképességét is meghatározza.

Dvorszki László szavaira élesen reagált Baldauf Aladár, a Vállalkozók Szövetségének (VSZ) elnöke. Az érdekvédelmi vezető határozottan visszautasítja a miniszteri biztos diagnózisát, miszerint a réveteg hazai innovációs és K+F tevékenységért elsősorban a magánszektor hibáztatható. Baldauf Aladár azt mondja, először a megfelelő feltételeket kellene biztosítani, például a fejlesztéseket végrehajtó cégek adókedvezményével. A VSZ elnök egyébként örvendetesnek tarja, hogy hazánkba kerül az EITI, de egyúttal rámutat: „ez a mintegy 40 000 hazai KKV számára sovány vigasz, mert jelenleg a túlélésért küzdenek”. Márpedig elvileg ők és a nagy cégek lennének azok, akik K+F-re fordítani tudnának, nem a mikro vállalkozások. Minél kisebb egy vállalkozás, annál kisebbek a lehetőségei ezen a téren – mondja.
Az állam jelenleg azt csinálja, hogy „lenyúlja” a cégektől a pár ezrelékes K+F adót, majd abból nagyon keveset forgat vissza nekik – állítja Baldauf Aladár. Így hiába ismeri fel egynéhány cég, hogy az innováció az egyik leggyorsabban megtérülő befektetés, ha nincs miből költeniük rá. A vállalkozásnak különben van választási lehetősége: vagy a központi költségvetésbe dobja a tudományadót, vagy cégen belül használja fel. Sokszor azonban még egy mini projektre sem elég a potenciál, ezért jobb híján az államkasszába kerül mindenféle képzési alapokba.
 

A VSZ azon az állásponton van, hogy nem érdemes az államra bízni ezt a pénzt, mert nem bizonyul jó gazdának. Szerintük több cégnek kellene összedolgoznia, és a forrásokat együttesen fölhasználni. A nagyok azok, akik inkább élhetnek a „megtartás” lehetőségével, ám leginkább csak olyan cégek jöhetnek szóba, akiknek eddig is volt már saját fejlesztésük – teszi hozzá.

A már említett összefogás mellett a vállalkozószövetség az adókedvezményt hangsúlyozza lehetséges megoldásként. Baldauf Aladár álláspontja szerint ily módon kellene támogatni minél több olyan terméket, amely hazai fejlesztés eredménye. A dotáció koordinálására egy állami ügynökséget kellene létrehozni, hogy nem csak alibi fejlesztések történjenek – fűzi hozzá.
 

Mi lesz, ha nem történik meg a remélt előremozdulás? – tettük fel a kérdést a VSZ elnökének is. „Ha nem felejtjük el az ellentéteket, a széthúzást országos szinten, nem fogunk előrébb jutni, utolsók leszünk Európában” – érkezik a (bal)jóslat.

A VSZ-nél egyébként tervezik a kapcsolatfelvételt a leendő technológiai központtal, mint mondják, hamarosan utána néznek, hogy mikortól lehet kommunikálni az EITI-vel, és amint ezt feltérképezték, azonnal továbbítják információikat a tagvállalataiknak. Az EITI érkezése egyébként visszafogott, de határozott optimizmussal tölti el a szövetséget: „mindenképpen lehetséges pozitív elmozdulás” – fogalmazott Baldauf Aladár.

Forrás: HírExtra, a cikket Nagy András írta.